A 4 legfontosabb etikai dilemma a mesterséges intelligenciában

A mesterséges intelligencia mindenhol jelen van, de hogyan hoz döntéseket, egyensúlyozza ki a társadalmat, és hogyan marad mentes az elfogultságtól?

Napjainkban a technológia példátlan módon halad előre. A tenyerünkben láthatunk és beszélgethetünk valakivel a világ másik feléről. A finom, meleg ételtől az autóig mindent megrendelhetünk pár kattintással. Az egész emberiség történelme során még soha nem volt ilyen könnyű egyszerre csatlakozni és fogyasztani.

Modern kényelmünk középpontjában a különféle feltörekvő technológiák, köztük a mesterséges intelligencia keveréke áll. Bár könnyű azt gondolni, hogy az AI csupa napfény és rózsa, a valóság ennél kicsit összetettebb. De mi is az a mesterséges intelligencia, és miért kellene egy kicsit aggódnunk?

Mi az a mesterséges intelligencia (AI)?

A mesterséges intelligencia minden típusa mögött egy algoritmus, egy programozott kód áll, amely az emberi intelligencia gépek általi szimulálására szolgál. Az AI leggyakoribb alkalmazásai közé tartozik a természetes nyelvi feldolgozás, a beszédfelismerés és a gépi látás. Gyakorlati szempontból az AI segít a vállalkozásoknak a termékek optimalizálásában, a készletek kezelésében és a logisztikában.

Általánosságban elmondható, hogy a mesterséges intelligencia olyan műveleteket reprodukál, amelyeket általában egy bizonyos fokú szakértelemmel rendelkező embernek kellett volna végrehajtania. Ezzel a mesterséges intelligencia szinte mindig az, hogy a döntéshozatal hatékonyságát és eredményességét érje el. Sajnos ez nem mindig jelent etikailag.

Valójában a mesterséges intelligenciát programozó emberek és vállalkozások közül sokan nem veszik általánosságban az etikát. Végül is ezek fejlesztők és nem filozófusok. A színfalak mögött álló emberek egyszerűen azért vannak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy egy kódrészlet időt, pénzt és erőfeszítést takarít meg jótevőiknek.

Sok szempontból még csak megkarcoltuk a mesterséges intelligencia felszínét és annak képességeit. Az utóbbi időben pozitív és negatív következményeket is láthattunk. Azonban sok nagyszerű újításhoz hasonlóan fontos észben tartani, hogy attól, hogy megtehetjük, még nem kell megtennünk. Íme néhány példa arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan hozhatja ki az etikai dilemmákat.

Rasszizmus és egyenlőtlenség

Ami az AI-t illeti, a rasszizmus az optimalizálás nem szándékos következményeként jelentkezik. Az AI azonban tükrözi a hatékonyság költségeinek valóságát, és sok rasszizmust tár fel a meglévő döntéshozatali mechanizmusokban és gondolkodási folyamatokban.

A valóságban a mesterséges intelligencia nem csupán az egyének társadalomon belüli preferenciális bánásmódját veszi figyelembe, hanem súlyosbítja is. A privilégiumok spektrumában a mesterséges intelligencia legtöbb fogyasztói alkalmazása a gazdagok, a fehérek, a férfiak és a munkaképesek javára irányul.

A Facebook például a rasszizmus, a szexizmus és a képességek hosszú múltra tekint vissza a hirdetésmegjelenítési algoritmusába. Ezekben az esetekben különféle beszámolók érkeztek bizonyos fehérgalléros álláshirdetésekről, amelyeket elsősorban spanyol származású embereknek adtak meg, vagy arról, hogy a lakásárak különböznek attól függően, hogy egy személy afroamerikai származású-e.

Ettől eltekintve, sok létező AI-algoritmusnak nehézséget okoz a nem nyugati akcentusok megértése, az ázsiai arcok megkülönböztetése és így tovább.

Automatizálás és munkanélküliség

Míg a mesterséges intelligencia rajongói régóta hirdetik, hogyan mentesítené az embereket a monoton munka alól, ez nem nélkülözi a következmények méltányos részét. Bár idővel sok állást az automatizálás miatt elavulttá nyilvánítanak, ideértve a hagyományosan jövedelmező szerepeket is, mégis a szegényeket érintik először aránytalanul.

Valójában a fejlődő világ és a fejlett országok városi szegényeinek nagy része még mindig erősen függ a fizikai munkától a megélhetésükért. Gyakran az egyenlőtlenség tünete, hogy az oktatáshoz való hozzáférés hiánya több technikai szerepet is elérhetetlenné tesz a depressziós közösségekben élők számára.

Mivel a mesterséges intelligencia hagyományosan alacsony jövedelmű munkavállalók állását veszi át, gyakran ők veszítik el először jövedelmüket, és ők az utolsók, akik profitálnak belőle.

Katonai fegyverek

Nem titok, hogy a mai kereskedelmi technológia nagy része katonai eredetű, például drón szállítás. Ha valami, a háborúra való felkészülés mindig is arra ösztönözte a nemzeteket, hogy nagymértékben fektessenek be különféle típusú technológiákba, beleértve a mesterséges intelligenciát is.

Valójában a mesterséges intelligencia mindenhol áldás és veszedelem volt a katonai csoportok számára. Egyrészt az arcfelismerő technológia lehetővé tette az országok számára, hogy gyorsan azonosítsák a terroristákat a nemzetközi határokon túl. Ugyanakkor ugyanezt a technológiát használják a demokráciapárti csoportok megjelölésére is az instabil országokban.

Emellett már esettanulmányok is készültek drónokról és a robotkutyák korábban fegyvereket tartottak, mint a fegyvereket. Ha figyelmen kívül hagyjuk, ez megnyitja a célzott merényletek és támadások lehetőségét.

Robotjogok

Egy régi mondás lebeg az interneten: a legtöbb csak felnőtt tartalom. Ezzel nem meglepő, hogy a szex azon dolgok közé tartozik, amelyeket az emberek optimalizálni szeretnének. Érintéstechnológiát, virtuális valóságot és természetes nyelvi feldolgozást használva több cég is megpróbálta gépekkel szimulálni a szexuális tevékenységet.

A valóságban a robotokkal folytatott szex számos előnnyel jár, mint például a szexuális úton terjedő betegségek kockázatának hiánya. Emellett az embercsempészet áldozatainak számának esetleges csökkenéséhez is vezethet. Azonban potenciálisan új férgek dobozát nyitja meg.

A mesterséges intelligencia segítségével sokan megpróbálják megkerülni az emberi kapcsolatok azon aspektusait, amelyek a szexet zavarossá vagy értelmessé teszik. Egy olyan világban, amely egyre inkább érzéketlenné tesz bennünket más emberi lények belső értékeivel szemben, a szexrobotok bevezetése egyre inkább elmoshatja a beleegyezés határait.

Author: Bhavish

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *